Nov. 3-án megkezdődött Kréta szigetén, Heraklionban a balkáni országok első csúcstalálkozója. Két államelnök, Szlobodan Milosevics jugoszláv és Kiro Gligorov macedon elnök, valamint öt kormányfő volt jelen: Fatos Nano albán, Ivan Kosztov bolgár, Kosztasz Szimitisz görög, Victor Ciorbea román és Mesut Yilmaz török miniszterelnök. Első alkalommal vett részt jugoszláv vezető olyan megbeszélésen, amelynek témája már nem a jugoszláv válság volt. A balkáni béke és együttműködési övezet kialakításáról tárgyaltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1999. március 2.
Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök kétnapos látogatásra Romániába érkezett, febr. 28-án fejezte be Sinaián tárgyalásait Radu Vasile miniszterelnökkel. Ivan Kosztov kijelentette, hogy bolgár parlamenti delegációt küld Belgrádba és Pristinába. Javasolta, hogy román parlamenti képviselők is tartsanak a küldöttséggel. Radu Vasile hasznosnak minősítette a javaslatot, de hozzátette, hogy azt még el kell fogadnia a parlamentnek. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2000. február 11.
Febr. 11-én Mugur Isarescu miniszterelnök Bukarestben találkozott bolgár kollégájával, Ivan Kosztovval, és aláírták a két ország biztonsági és védelmi ügyekben való együttműködésről szóló nyilatkozatot. Ivan Kosztov a Dél-kelet Európai Együttműködési Egyezmény bukaresti csúcsértekezletére érkezett Romániába. /Krónika (Kolozsvár), febr. 12./
2000. február 14.
A Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) nevű regionális szervezet febr. 12-én Bukarestben tartott csúcstalálkozóján elfogadták a Délkelet-európai jószomszédsági, stabilitási, biztonsági és együttműködési chartát. A chartát Ilir Meta albán, Ivan Kosztov bolgár, Kosztasz Szimitisz görög, Ljubcso Georgievszki macedón, Mugur Isarescu román és Bülent Ecevit török miniszterelnök írta alá. Ez az első olyan nemzetközi dokumentum, mely az államközi kapcsolatokat szabályozza a térségben. Megállapítja a regionális szervezet és tagállamainak felelősségét a térségbeli konfliktusok megelőzésében, a térségbeli országok közti kapcsolatok fejlesztésében, a kétoldalú kapcsolatokat még terhelő problémák megoldásában. A charta foglalkozik a gazdasági kapcsolatok, a határellenőrzések, a szervezett bűnözés elleni harc és a környezetvédelem kérdéseivel. Szorgalmazza az alapvető emberi jogok, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. A hat miniszterelnök közös nyilatkozatot is elfogadott. Ebben azt a reményüket fogalmazták meg, hogy a stabilitási megállapodás keretében a térségbeli országok kárpótlást kapnak a koszovói konfliktus következtében elszenvedett veszteségeikre és enyhíteni lehet a Jugoszláviával szemben hozott büntető intézkedések negatív hatásait. Mugur Isarescu kormányfő emlékeztetett arra, hogy országa 900 millió dolláros gazdasági veszteséget szenvedett a koszovói konfliktus és a Jugoszlávia elleni szankciók betartása miatt. /Befejeződött a délkelet-európai csúcstalálkozó. Elfogadták a stabilitási és együttműködési chartát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2000. március 18.
A Jugoszláviával szomszédos országok miniszterelnökeinek részvételével márc. 17-én kétnapos tanácskozás kezdődött Budapesten. A kötetlen eszmecsere során egyebek mellett Jugoszlávia demokratizálásának kérdéseit, a koszovói és a boszniai helyzetet, valamint a Duna újbóli hajózhatóvá tételét vitatják meg a kormányfők. A találkozón Ilir Meta albán, Ivan Kosztov bolgár, Ivica Racan horvát, Lubcso Georgievszky macedon, Mugur Isarescu román, Orbán Viktor magyar kormányfő és Ejup Ganic, Bosznia- és Hercegovina Föderációs elnöke mellett George Robertson NATO-főtitkár, Javier Solana, az Európa Tanács főtitkára, Bodo Hombach, a Délkelet-Európai Stabilizációs Paktum koordinátora, valamint Helmuth Strasser, a Duna Bizottság elnöke vesz részt. /Kormányfői találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
